HTML

Szóval a szombat... eléggé lelombozott. A terv az volt, hogy kiugrom a Hyde-parkba egy jó órára, megkérdezni a népeket, hogy mi a véleményük a megnyitóról és ha már ott járok, felveszek néhány képet a 2005-ös londoni robbantások áldozatainak emlékművéről. A jó órából aztán majdnem három lett...

Egyrészt nincs mit szépíteni a dolgot: csúnyán elpöcsöltem a kamerával. Egy zárt térben még viszonylag egyszerű dolgom volt pénteken, de kint, a szabad ég alatt bizony alaposan kiszúrtak velem a fényviszonyok. Egyrészt végig bujkált elő és vissza a felhők mögé a nap, ami miatt folyamatosan kellett állítgatni az íriszt, a stand-uppal is vacakoltam szépen és nyilván az utca népét sem könnyű mikrofon elé rángatni.

Szóval elhúzódott a dolog, de a java csak ezután jött! A kerékpárverseny ugyanis a park mellett is elhaladt, ami miatt a Hyde Park Corner megállót le is zárták - naná, hogy innen terveztem továbbindulni. Sebaj, az egyik szervező tanácsára elindultam gyalog a Marble Arch megálló felé (onnan is jöttem, jó tíz perc séta), ami nyitva is volt. De csak azoknak, akik kifelé jöttek...

Az már csak hab a tortán, hogy a következő, Bond Street nevű megállót jelző táblák közül az első hét, a második viszont már tíz percre saccolta a távolságot. Szerencsére egyiknek sem lett igaza, egész gyorsan odaértem. Csak addigra már (ugye egy kiadós Hyde-park sétával indítottam) lejártam a lábamat. Viszont láttam két igazi BMW-ritkaságot: az egyikre először azt hittem, valami arab sejk fia tévedt el a VIP-páholy keresése alatt, de kiderült, hogy a szervezők flottájába tartozik. A másikat jóval könnyebb volt beazonosítani, ugyanis Andy Priauxl DTM-es versenyautójáról van szó, az egyik szalonban állt.

hara2.jpg

hara1.jpg

Az apró örömök után viszont jött az újabb pofáraesés, amikor megnyitottam az olimpiai központban a felvett képeket a számítógépemen... Hát bizony a fényekkel alaposan mellényúltam! A képek többsége vagy kiégett, vagy olyan volt, mintha ködfátyolba borult volna, nem is beszélve az esetlen interjú-beállításokról, de a legnagyobb kiszúrást az jelentette, hogy az emlékmű előtt felvett stand-upom teljesen használhatatlan lett.

Ehhez még az is hozzájött, hogy mire megvágtam az elég szedett-vetettre sikerült anyagot, a gépem kezdett lemerülni, pedig még hangot is kellett volna felvennem - na ekkor derült ki, hogy az otthon jó előre, okosan bekészített konverteremet kidobhatom, ugyanis a laptop kábelének vége nem fér bele. Angliában ugye más típusú konnektorokat használnak, ami előző nap csak azért nem jelentett gondot, mert okosan otthon hagytam a töltőt. A mázlim az, hogy a gép gyártója is olimpiai szponzor és tíz méterre tőlem van is egy standjuk, ahol tudtak kölcsönözni egyet. Most viszont nem volt szabadon nekik, így elég sietősre kellett vennem a figurát.

Szerencsére azért sikerült időben végeznem, de addigra már elég készen voltam idegileg. Lehet, hogy Murphy-világnap volt, mert nagyjából az összes törvényét sikerült egy nap alatt bebizonyítanom. Ekkor már délután öt körül járt az idő, hirtelen rájöttem, hogy reggel óta nem ettem és persze még alig tudtam valamit a magyarokról. A bringaversenyből se láttam egy kockát se, pedig nagyon vártam, de ezzel mondjuk nagyjából kalkuláltam is. Amivel nem, az Csernoviczki Évi bronzérme, amit szerencsére pont elcsíptem, mert az előttem ülő japán kolléga éppen odakapcsoltatta az egyik tévét.

Elég is a panaszkodásból, mégis csak az olimpián vagyok, a kedvemet is igazából az rontotta csak el, hogy elég vacakul sikerült a parkos anyag. Megebéd-vacsoráztam, aztán kicsit pihegtem az úszódöntőkig: van itt egy "csendes-szoba" kialakítva az újságíróknak, ahol kis fotelágy-szerűségeken lehet hunyni egyet. Aludni azért nem tudtam, de legalább a vérnyomásom visszaállt a majdnem normális mértékre.

Phelps-en meglepődtem, hogy még a dobogója sem jött össze, bár a délelőttje után talán várható volt valami ilyesmi. Kis Gergőnél végül már annak szurkoltam, hogy legalább a pontszerzés meglegyen, Katkának meg sajnos nagyon nem jött össze a vége. Ezután rohanás, hogy elérjem a buszt és kijussak valami versenyhelyszínre is - ez pedig a strandröpi lett!

A helyszín lenyűgöző, ráadásul a nap utolsó meccsét 11 órakor rendezték, nem is rossz párosításban: egyik oldalon Misty May és Kerri Walsh, a másikon meg az a Nat Cooke, aki Sydneyben lett olimpiai bajnok. Na, az amcsi lányokat azóta nem verte meg senki a nyári játékokon... Azokat a meccseket nem láttam, a mostanin viszont úgy éreztem, kissé tolták őket a bírók. Apró dolgok, kettős érintés, hálóbakapás, amiket nehéz a nézőtérről pontosan megítélni (pláne, hogy a hotelben maradt a szemüvegem), de ez a pár apróság egy olyan szoros meccsen, amilyen ez lett, sokat tud számítani: Mayék végül két szettben nyertek is. Mondjuk a szurkolók nem velük voltak, lehet, hogy ezt akarták ellensúlyozni?

hara3.jpg

Ha már viszont szurkolók, olyan hangulatot, mint a strandröpin soha nem tapasztaltam még sporteseményen! Eleve jó munkát végez a helyi "dj" és a kommentátor, de az itt összegyűlt ausztrálok, amerikaiak, brazilok együtt ugrándoznak a nézőtéren, a szünetekben vonatba tömörülve táncolnak, énekelnek - szóval szenzációs volt. Ha nem csak tizenhárom fok lett volna még majdnem el is hiszem, hogy nyár van Angliában!

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://digisport.blog.hu/api/trackback/id/tr994685101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aharaszti 2012.07.29. 18:08:32

A fotók sajnos lemaradtak...

Arabnak hitt Bömbi:
instagram.com/p/Nou_VJrd8m/

Priaulx Bömbi:
instagram.com/p/NovHk0Ld8r/

a labda mindig gömbölyű! · http://nobasket-handball.blog.hu/ 2012.07.29. 19:35:36

wow, az arabnak hitt aranyozása nem viccel, kicsit karácsonyfadísz hangulata van :)

hol van pontosan a strandröplabda-pálya? kurva jól néz ki, és amúgy is irigy vagyok.

aharaszti 2012.07.29. 19:53:54

@a labda mindig gömbölyű!: egy köpésre a Big Bentől, a Hors Guards Parade-en