HTML

Eredetileg egy japán fiatalemberről, egy történelmet író tornászkiválóságról, Ucsimura Kohei-ról szerettem volna blogot írni mai egyéni összetett győzelme után. És meg is érdemli ez a mindössze 23 esztendős fiatalember, hogy teljesítményét a legnagyobb elismerés hangján magasztaljam az egekig, mert a londoni olimpia férfi tornász egyéni összetett döntőjében ismét bebizonyította, hogy aligha született hozzá hasonló képességű versenyző nem csupán ebben, de az előző évszádban sem. A DIGI Sport tavalyi, tokiói élő közvetítéséből már akkor kiderült, hogy elbírja a nyomást, képes a legfeszítettebb idegi helyzetben is tökéleteset alkotni és hibátlan gyakorlattal örvendeztetni meg a hazai közönségén messze túlmutató, világméretű rajongótáborát, köztük engem is. Akkor, a harmadik egymást követő világbajnokságon, 2009-et, 2010-et követően 2011-ben is elfoglalta a tornasport abszolút királyinak tekintett trónját, és megszerezte a férfiaknál hat kiváló gyakorlat összetett teljesítményéből összeadódó egyéni összetett címet.

Itt, Londonban, csúszott egy kis pontatlanság mind a selejtezőkben, mind a  csapatversenyben mutatott teljesítményébe, emlékezzünk csak, a csapatnapon épp a rontott, majd megóvott lólengésgyakorlata okozta a néhány nemzet számára az érmek és érzelmek furcsa hullámvasútjának tekinthető fellépést majd lecsúszást a dobogóról, japán ezüsttel zárva a végelszámolást.

Na, de jött az egyéni összetett döntő: jött a koncentrált, “halálpontos”, csoda-elegáns Ucsimura, akinek a teljesítményéről a legnagyobb tekintélyű International Gymnastics Magazine is azt írta tavaly, hogy a sikerei mögött a gyakorlataiban rejlő és korábban szinte sosem látott tornász anyagerő és nehézség, a behozhatatlan megbízhatóság és a végtelen elegancia egyesül. Egy egészen apró, mai, talajon történő letenyerelés kivételével – ekkor egyébként már másfél pont előny birtokában volt Ucsimura a vetélytársakhoz  képest -, a fenti verhetetlen kombinációval rukkolt elő a mindösze 161 centis és 55 kilós, de ennek ellenére ritka arányos japán tornász, aki a tőle ismert szerénységgel, kissé visszafogott mosollyal, de láthatóan felszabadultan lépett be a korábbi japán olimpiai bajnok tornászok nagy, elit közösségébe. Bravó Ucsimura, hosszú uralkodásra készülhetsz, a trónkövetelőkre kegyetlen munka vár, ha beakarnak érni téged valaha!

Ezen a ponton azt hittem mára kifogy a pennám, megbicsaklik a képzeletbeli tollam és felhagyok a klaviatúra ütlegelésével, de nem így történt…

Jött ugyanis a nap végére egy másik világklasszis. Csak éppen egy másik sportágban, másféle trónra törve. Tudtam, hiszen lélekben egész nap készültem Gyurta Dániel 200 mell döntőjére – még szerencse, hogy Ő nem csak ma kezdett készülni erre. (Jó, én is csak a szurkolói lelkiállapotom emelkedésére értettem mindezt.) És persze nagyon sokaknak, minden magyar sportolónak tiszta szívemből szurkolok, de NEKI valahogy, legbelülről, zsigerből akartam ezt a sikert!

Hosszú éve óta folytatok hosszú beszélgetéseket ezzel a fantasztikusan jóképű fiatalemberrel – női és fiús-anyai szemmel is felmértem ám -, akinek olyan tiszta, átható a pillantása, amilyen tiszták, érthetőek és világosak a céljai. Intelligenciája, józansága, az eltervezett és szisztematikusan bejárt útja, a buktatókkal és nehézségekkel együtt példaértékű. Mindezek mellett pedig – ahogy Szilágyi Áronnál is -, nála is bebizonyosodott, hogy a műfaj iránti alázata, a saját magába, az elvégzett munkájába, a Mesterei tudásába és a megtörhetetlen lelki erejébe vetett hite ellentmondást nem tűrő erőteret jelent körülötte, amin nem képesek túllépni az ellenfelek. Ez behatolhatatlan, megtörhetetlen zóna, ott csak Ők vannak, oda más nem fér.

Drága Dani!  Boldog vagyok, hogy ismerhetlek, mert tudom, hogy nem csupán világklasszis úszó vagy, világrekorder és olimpiai bajnok mától, de példaértékű értékrenddel bíró, családcentrikus személyiség, nagyszerű ember és kiváló példakép. Őszintén gratulálok, a könnyem kicsordult és szívemig hatolt, amit az emberi teljesítő képesség határtalanságáról tanítottál ma nekünk! Köszönjük Neked, a Családodnak és a Veled foglalkozó szakembereknek, hogy osztozhattunk ebben a világraszóló dicsőségben!

Csisztu Zsuzsa

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://digisport.blog.hu/api/trackback/id/tr394691530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.