HTML

Igaz, az olimpia játékokon nem a foci áll a figyelem középpontjában, hiszen ez az egyetlen sportág, amelyen nem a résztvevő országok legjobb összeállítású csapata szerepel. Azonban, ha végignézzük a játékosok névsorát, akkor bizony találkozunk klasszisokkal, klubikonokkal és briliáns tehetségekkel is. Azonban az már a csoportkörben kiderült, hogy sajnos nem minden nemzet képviselői veszik a legkomolyabban a londoni szereplést.

A kvartettek végeredményét böngészve nem nehéz kitalálni melyik csapat az, amelyik bizony az elvárások alapján nem képviselte a játékok hagyományaihoz méltóan országát. Igen, a spanyolokról van szó. Hiszen az még elfogadható, hogy a csoportkör első fordulójában emberhátrányban játszottak bő ötven percet, és vereséget szenvedtek a japánoktól, azonban az azt követő produktum hagy „némi” kívánnivalót maga után. Az idei Európa-bajnok olimpiai csapata ugyanis egyetlen ponttal zárt – ezt a döntetlent is Marokkó ellen sikerült kiharcolniuk, és habár eszembe nem jutna megbántani az afrikai ország nemzeti együttesének tagjait, de más körülmények között ez igen nagy bravúrnak számítana a részükről. És mivel ez a meccs gól nélküli döntetlennel ért véget, így a spanyoloknak sikerült végrehajtaniuk azt a bravúrt, amit 2002-ben a franciáknak a világbajnokságon, akik akkor címvédőként zárták gól nélkül a csoportkört...

Ez csupán azért döbbenetes, mert ha végignézzük a spanyol keretet, akkor még a legpesszimistább spanyol futballrajongók sem gondolták volna, hogy ez megesik. Gondoljunk csak bele: David de Gea védte a spanyol kaput, aki Iker Casillas óta talán a legtehetségesebb spanyol kapus, nem mellesleg a Manchester United első számú hálóőre. A védelemben szerepel például a tehetségét az Osasunában és Marseille-ben megannyiszor bizonyító César Azpilicueta, a Real Sociedadban egyre több szerephez jutó Inigo Martinez, valamint az egy hónappal ezelőtti kontinensviadal egyik felfedezettje, az immáron újra Barcelona-játékos Jordi Alba... védelemnek nem rossz...

Daviddegea.jpg

De lássuk a középpályát! Főszerepet kapott a világ-, és Európa-bajnok Javier Martínez, vagy említhetnénk Iker Muniaint, aki a Bilbao idei sikeres nemzetközi menetelésében vállalt főszerepet, de Oriol Romeut is kiemelhetnénk, aki az előző szezonban tizenöt alkalommal pályára lépett a BL-győztes Chelsea-ben.

Csatárposzton sem volt rossz az eresztés: Adrián López, az Európa Liga-győztes Atlético Madrid alapembere, és természetesen Juan Mata, aki éppen egy hónapja az Eb-döntőben is betalált, ráadásul a Chelsea-vel megnyerte a Bajnokok Ligáját májusban. De ha nekik nem ment, akkor azért a szintén atléticós Koke, vagy akár a Barcelona mezében a Leverkusennek kétszer is beköszönő Cristian Tello is eldönthetett volna egy-egy mérkőzést.

Végignézve a névsort nem hiszem, hogy a Japán-Honduras-Marokkó hármasból akármelyik együttes verhetetlennek számított volna, kérdés azonban: biztos, hogy a spanyol fiatalok kellően komolyan vették ezt a tornát? Biztos, hogy a legmegfelelőbb játékosokat választotta ki Luis Milla mester? Hiszen egy ilyen keretnek talán edzőre sem lenne szüksége ahhoz, hogy legalább egyetlen árva gólocskát szerezzen a csoportkörben, és akkor még nem is fogalmaztunk meg túl merész álmokat... Kíváncsi lennék, miért vállalták ezek a sztárok a szereplést? Mert egy bizonyos, olimpiát nem akartak nyerni...
A spanyolok mostani produkciója láttán egyetlen dologra kaphatunk magyarázatot, mégpedig arra, hogy a labdarúgás miért nincsen a sportágat megillető reflektorfényben az ötkarikás játékokon...

Császár-Nagy Márk

Címkék: olimpia london 2012 Címkék

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://digisport.blog.hu/api/trackback/id/tr454692025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.